Minden klinikai szakterület számára elengedhetetlen, hogy legyen egy olyan, folyamatosan megújuló és mindig aktuális dokumentuma, mely pontosan meghatározza a szakterület szakorvosainak kötelezően elvégzendő és elvégezhető szakmai tevékenységének körét, szabályozza a szakterület szakmai kapcsolatrendszerét.

November végén választott új vezetőséget a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelynek elnökségében titkárként kapott helyet Keczéry Attila zuglói háziorvos, aki – édesapja nyomdokaiba lépve – 1998-ban választotta ezt a hivatást.

A magyar alapellátás-fejlesztés fontos mérföldkőhöz érkezett. Ajtót nyitottunk a klinikai szakterületek felé és hat népegészségügyi jelentőségű krónikus betegség gondozási programja született meg.

Csütörtökön a háziorvosokat is bevonták az egészségügy átalakításáról szóló konzultációba, bár a különböző szervezetek már régóta kijelölték a politika számára azt az utat, amelyen előreléphetne a háziorvosi rendszer.

Kompetencia, tudás, és ismeretek híján nem kellene beleszólni az egészségügy dolgaiba, de legalábbis egyetlen szabályt be kellene tartani: Nil nocere – azaz, ne árts!

Mi a szerepe a háziorvosnak az akut ellátáson átesett szívbetegek gondozásában? – tettük fel a kérdést a praxisokban, arra is keresve a választ, milyen gyakorlati és adminisztratív akadályai vannak a betegek ellátásának és utánkövetésének.

Korszerű szakmai protokollokra és hatásköri listákra van szükség az alapellátásban – mondta Éger István az InfoRádió Aréna című műsorában.

Hosszan ecsetelték az eredményeket, újat azonban keveset mondtak az egészségügyért felelős helyettes államtitkárok és miniszteri biztosok a Magyar Kórházszövetség XXX. Kongresszusának Emmi által jegyzett blokkjában.

Az egészségügyi szakdolgozók szerepének kiterjesztéséről dr. Betlehem József miniszteri biztost és dr. Oláh András országos szakmai koordinátort kérdezte a Weborvos.